Biztosított őstermelő társadalombiztosítási közterhei

Megkeresett egy őstermelő az alábbi problémával: Az adott őstermelő 2023.12.06-án kezdte meg őstermelői tevékenységét. 2023.évben nem volt bevétele. Foglalkoztatottat nem alkalmazott. 2024. évben eddig még nem volt bevétele. Foglalkoztatottja továbbra sincs. Kérdés: 1. Személyi jövedelem adót 1.600.800.-ft-ig nem kell fizetni, de ha ezt eléri akkor a teljes összeg után fizet vagy csak a feletti részre? Ha jól tudom a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni. 2. Az őstermelőnek a fenti esetben kell fizetni tb.járulékot? Ha igen, akkor a min.bér 92%-a után? (245.456.-ft) Vagy mivel 2023.évben nem volt bevétele így nem kell fizetnie? 3. Szociális hozzájár.adót csak akkor kell fizetnie, ha a 1.600.800.-ft bevételt elérte? Ebben az eseteben a feletti rész után vagy a teljes összegre? 4. 2458-as bevallást mikor kell beadnia? Az első negyedévtől kezdve vagy csak ha lesz bevétele és eléri/átlépi a határértéket?

Kérdésében nincs információ arról, hogy az érintett őstermelő milyen adózási módot választott az Szja tv. keretei között, így az önnek adott válaszunk a szokásosnál kicsit nagyobb terjedelmet igényel.
Amennyiben az őstermelő e tevékenységéből származó, éves bevétele nem éri el az éves minimálbér, vagyis az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének, hat havi összegét – azaz 2024-ben 1 600 800 forintot –, akkor adózási módtól (átalányadózó vagy tételes költségelszámoló) függetlenül, nem kell a bevételből jövedelmet számítani (bevallani) és természetesen személyi jövedelemadót sem kell fizetnie.
Ha az őstermelő e minőségében elért éves bevétele túllépi a fenti összeget, de átalányadózó esetében nem haladja meg a bevétele – 2024-ben – a 16 008 000 forintot (a 90 százalék költséghányad levonásával ugyanis az adómentes jövedelemhatárhoz jutunk, az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek az éves minimálbér ötszörösét, azaz 16 008 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól), akkor ugyan jövedelmet kell számolni (bevallani), de nem kell adót fizetni. Ha az átalányadózó őstermelő bevétele ezt az értékhatárt meghaladta, akkor az adóelőleget csak a felettes rész után kell megfizetnie. Az adóelőleg fizetése negyedévente történik.

A tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek is negyedévente kell megállapítania és megfizetnie az adóelőleget. Nem kell azonban adóelőleget megállapítani a bevételből, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2024-ben az 1 600 800 forintot. Ebben az esetben a bevételéből nem kell jövedelmet számolnia és ezt a bevételét nem is kell bevallania.
Ha a bevétel ezt az összeghatárt meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani: ebből levonhatók a bevételt csökkentő kedvezmények, valamint a tevékenységgel összefüggésben felmerült, igazolt, elszámolható költségek, ideértve az értékcsökkenési leírást is.

A mezőgazdasági őstermelő biztosított, ha a Tbj.-ben meghatározott feltételeknek megfelel, kivéve:

• az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,
• az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási, vállalkozási szerződés alapján munkát végző, választott tisztségviselő – biztosítottat,
• a saját jogú nyugdíjast, illetve azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg (tehát 2024-ben: 245 456 forint) után fizeti meg a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (azaz: 232.000 forint * 12 *5 = 13 920 000 forintot), mint a kérdés szerinti esetben, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. (Járulékalap hiányában e kötelezettség nem merül fel, jelen esetben.)
Azaz: a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a 2023. évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni. Kivétel, ha az érintett erre vonatkozó nyilatkozatában, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében, az adóévre vállalta, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.

A szociális hozzájárulási adó alapja biztosított mezőgazdasági őstermelőnél a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér, azaz 2024-ben 266 800 forint. Kivétel, ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett: akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege után köteles megfizetni.

Az éves minimálbér felét, azaz 1 600 800 forintot az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett, mint jelen esetben. Kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

A kérdésben említett őstermelőnek a tárgyévet megelőző évben, azaz 2023-ban nem származott őstermelésből bevétele, így járulékalap hiányában járulékfizetésre nem kötelezett. Ettől függetlenül szociális hozzájárulási adókötelezettsége fennáll, ha az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele az adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt, azaz 1 600 800 forintot az adóévben meghaladja.

Ha a biztosított átalányadózó mezőgazdasági őstermelő: a saját maga után havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér, azaz 266 800 forint (vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege). Az éves minimálbér ötszörösét, azaz 16 008 000 forintot az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot: ez esetben a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege az adó alapja.

Ha biztosítottnak nem minősül a mezőgazdasági őstermelő (például heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll, és emellett folytatja az őstermelői tevékenységét), a szociális hozzájárulási adójának alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, azzal, hogy adó fizetésére nem kötelezett

• az éves minimálbér felét, azaz 1 600 800 forintot az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
• az éves minimálbér ötszörösét, azaz 16 008 000 forintot az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.

A 2458 jelű bevallást a biztosított mezőgazdasági őstermelő nyújtja be, negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig. E bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és  a biztosított mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék bevallására, illetve ezek helyesbítésére, önellenőrzésére, pótlására szolgál. A mezőgazdasági őstermelő azonban – bár előlegét negyedévente fizeti –szociális hozzájárulási adóját nem az ’58 jelű bevallásban, hanem az szja-bevallásában vallja be.

A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikusan negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, a 2458 jelű nyomtatványon, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg a NAV-nak. A családi járulékkedvezmény negyedéves összegét szintén a 2458 jelű bevallásban kell szerepeltetni. A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adózónak fizetési kötelezettsége nincs, de az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (Art.) foglalt adatszolgáltatási kötelezettsége van (mint jelen esetben).

[A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 16-23. §; 47. §; 50-56. §; a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. § (1) bekezdése h) pont; 41. §; 77. § (3) bekezdése;
a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 7. §; 22. §]