Falusi vendégasztal működtetésének feltételei
Olvasási idő: 5 perc
Az őstermelői és turisztikai tevékenységet egyaránt érintő vállalkozás, amikor falusi vendégasztal szolgáltatás keretében a saját őstermelői gazdaságban megtermelt zöldségekből és gyümölcsökből készítenek feldolgozott termékeket, melyeket helyben kínálnak a vendégeknek és csomagolt formában elvitelre is értékesítenek. Milyen formában végezhetők az említett tevékenységek?
A tevékenységi kör tovább bővülhet azzal is, hogy más őstermelőtől vagy kistermelőtől vásárolt, szabályosan előállított és csomagolt termékeket – például füstölt kolbászt, sonkát, tepertőt, zsírt, szörpöt és mézet – a vendégasztalon felszolgálnak, és eredeti csomagolásban továbbértékesítenek. Felmerül továbbá, hogy saját tulajdonú, de egy közeli gazdaságban bértartásban elhelyezett tehén tejéből, illetve más termelőtől vásárolt tejből saját otthonában sajtot és egyéb tejtermékeket állítsanak elő, amelyeket a vendégasztalon kínálnának, valamint csomagolt formában értékesítenének.
Milyen személyi, tárgyi, élelmiszer-biztonsági, képesítési, bejelentési és engedélyezési feltételeknek kell megfelelni, és milyen adózási forma alkalmazható az egyes tevékenységekre?
A falusi vendégasztal szabályait a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet (AM rendelet) tartalmazza.
A rendelet szerint falusi vendégasztal tevékenységet kistermelő folytathat.
Az AM rendelet határozza meg a kistermelő fogalmát, kategóriáit és a tevékenység részletes szabályait. A kistermelő a saját maga által megtermelt, vagy összegyűjtött vadon termő alaptermékekből és megvásárolt egyéb összetevőkből és más kistermelőktől vásárolt élelmiszer felhasználásával az AM rendelet I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával végezheti a falusi vendégasztal üzemeltetését. Tehát más kistermelőktől származó sonkát, kolbászt, szörpöt, mézet, stb. is felhasználhat e tevékenysége keretében. Mivel a falusi vendégasztal az I. kistermelői kategóriába tartozik, nincs szakmai feltétele a tevékenység végzésének és engedélyhez sem kötött, azonban bejelentési kötelezettséggel jár.
Kistermelő lehet FELIR (Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszer) azonosítóval rendelkező természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy.
Új tevékenység indításakor a bejelentéssel automatikusan létrejön a FELIR azonosító. A bejelentés elektronikus úton megtehető a NÉBIH Ügyfélprofil Rendszerében, személyesen a NÉBIH ügyfélszolgálatán és az illetékes megyei Kormányhivatalnál is.
Az AM rendelet tartalmazza a kistermelői élelmiszerrel kapcsolatos általános, és egyes termékekre vonatkozó különleges higiéniai követelményeket.
Tejtermék értékesítéséhez a tevékenység végzésének a helye szerint illetékes hatósági állatorvos által kiállított hatósági állatorvosi bizonyítvány szükséges. Nyers tej és tejtermék akkor hozható forgalomba, ha a tejtermelő állomány mentes a gümőkórtól és brucellózistól.
A természetes személy kistermelő tevékenységét adózási szempontból őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként végezheti. Előfeltétele az őstermelőkénti adózási szabályok alkalmazásának, hogy őstermelőkent a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál is regisztráljon.
Az, hogy melyik adózási mód a legkedvezőbb, a foglalkoztatási, adózási státusz, egyéb esetleges gazdasági tevékenységek, a falusi vendégasztal tevékenységével összefüggésben keletkező várható bevételek és költségek is nagyban meghatározzák. Üzleti terv
alapján a megfelelő adózási mód megválasztásához segítséget nyújthatnak az őstermelők és az egyéni vállalkozók adózásáról a NAV honlapján (nav.gov.hu) elérhető részletes tájékoztatók (pl. 03., 06., 14., 100. számú információs füzet).
Amire figyelni kell:
A falusi vendégasztal tevékenységet kistermelőként, az I. kategóriára meghatározott kis mennyiségi korlátok betartásával végezheti. A tevékenység nem szakképesítés- és nem engedélyköteles, azonban bejelentési kötelezettség terheli, és FELIR-azonosító szükséges. Más kistermelőktől vásárolt élelmiszerek – például sonka, kolbász, szörp vagy méz – a falusi vendégasztal keretében felhasználhatók. Az AM rendelet általános és termékspecifikus higiéniai követelményeit be kell tartani. Tej és tejtermék értékesítéséhez külön állategészségügyi feltételek teljesítése szükséges. Őstermelői adózás esetén NAK-regisztráció is kell.
Összességében:
A leírt falusi vendégasztal tevékenység kistermelőként végezhető, és ennek során saját termékek mellett más kistermelőktől beszerzett élelmiszerek is felhasználhatók. A működés alapvető feltétele a kistermelői bejelentés, a FELIR-azonosító, valamint a mennyiségi és higiéniai előírások betartása. Természetes személyként a tevékenység őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként folytatható; hogy melyik adózási forma kedvezőbb, az a jelenlegi adózási és foglalkoztatási helyzet, az egyéb gazdasági tevékenységek, valamint a várható bevételek és költségek ismeretében dönthető el.
