Főfoglalkozású őstermelő csed igénylése
Olvasási idő: 3 perc
Várandós főfoglalkozású őstermelő szeretne csedet igényelni. Önálló adószámmal is rendelkezik, de a férjével együtt ÖCSG-t alapítottak az elmúlt évben. Hogyan jár el helyesen? Folytathat-e kereső tevékenységet az ÖCSG tagjaként? Nem szeretne kilépni a családi gazdaságból.
Ahogyan arra a kérdés is utalt, nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. A csecsemőgondozási díjban részesülő személy köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha a fenti körülmény bekövetkezik.
Keresőtevékenységnek a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül.
A csed alatti keresőtevékenység tilalma azonban nem azt jelenti, hogy valaki az adott időszakban nem lehet családi gazdaság tagja (azaz fel kellene adnia őstermelői státuszát), hanem arról van szó, hogy a jelzett időszakban személyesen nem végezhet munkát a gazdaságban.
Lényegesen egyszerűbb a helyzet akkor, ha a nem biztosított őstermelőről van szó (például, az érintett az őstermelői tevékenysége mellett munkaviszonyban is áll, vagy egyéni vállalkozó), hiszen ebben az esetben őstermelőként nem áll fenn a biztosítás, ami azt is jelenti, hogy az őstermelői tevékenység a csed tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek. Vagyis az teljesen szabadon folytatható. A munkaviszony vagy az egyéni vállalkozás – az őstermelői tevékenységtől eltérő tevékenységre – pedig a csedre való tekintettel sem a foglalkoztatónak sem pedig vállalkozóként nem jár járulékfizetési kötelezettséggel, ugyanakkor biztosítási jogviszonyt jelent.
Lényeges, hogy önmagában az, hogy az őstermelő – a családi gazdaság tagja – bevételre tesz szert a családi gazdaságból, még nem jelent személyes munkavégzést, mivel a személyes munkavégzés és a bevétel realizálásának az ideje jelentősen elválhat egymástól, mint például az ősszel betakarított termés tavasszal történő értékesítése. Így nem muszáj, hogy az időarányos bevétel csak a másik tag adóköteles bevételeként jelenjen meg.
