Gazdaságátadás adózása

Sinka Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2024.05.26

Olvasási idő: 7 perc


Milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek, az átalányadózó őstermelő és tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő esetében, amennyiben a gazdaságátadó átadja a földterületeket és az ingó eszközöket az átvevő részére?

Demó

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény alapján a gazdaság átadására egy úgynevezett gazdaságátadási szerződéssel kerülhet sor, ami a gazdaságot átadó a gazdaságot átvevő között jön létre (a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadását érintően). Az alábbiakban feltételezem, hogy a törvényben megadott személyi feltételeknek a kérdésében említett felek megfelelnek.

A gazdaságátadási szerződés célja, tárgya lehet

  • a gazdaság tulajdonjogának átruházása (gazdaságátadási adásvételi szerződés),
  • a gazdaság tulajdonjogának ingyenes átruházása (gazdaságátadási ajándékozási szerződés),
  • tartási kötelezettség (gazdaságátadási tartási szerződés, csak közeli hozzátartozók esetén), vagy
  • életjáradék fizetése (gazdaságátadási életjáradéki szerződés, csak közeli hozzátartozók esetén).

A gazdaságátadás adózási következményei

Az alábbiakban az őstermelőkre vonatkozóan vizsgáljuk az említett szerződésekből eredő, adózási következményeket.

A termelési tényezők, vagyis a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök eladásából származó bevételt nem a kiegészítő őstermelői tevékenység bevételei közt kell figyelembe venni.

Ilyenkor a jövedelmet az értékesített vagyontárgy jellegétől függően az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre, vagy az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az őstermelő a jövedelem számításakor az igazolt költségeket abban az esetben vonhatja le a bevételéből, ha azokat az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta el, ideértve az értékcsökkenési leírást is.

A gazdaságátadási adásvételi szerződéssel átruházott termőföld vételárából származó jövedelem a gazdaságátadónál az Szja törvény 1. mellékletének 9.5. pontjában részletezett  feltételekkel adómentes. Így – például – adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem összegéből az évi 200.000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja. Továbbá, adómentes a jövedelem összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja, azzal, hogy az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja, vagy ha a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérletben van, a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31.

Az előzőeket az eladó akkor alkalmazhatja, ha legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával, amely tartalmazza a vevő természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a vevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az adómentesség feltételeinek megfelel. A vevő nyilatkozatát az eladó az adó megállapításához való jog elévüléséig
köteles megőrizni. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt és jogkövetkezményeit az állami adó- és vámhatóság a vevő terhére állapítja meg.

Az Szja tv. hivatkozott pontjai az adómentesség további esetköreit és feltételeit is rögzítik, amelyeket e keretek között nem részletezünk, de javasolt az érintettek számára ezek áttekintése.

A személyi jövedelemadó szabályok

Egyéb – azaz a termőföldnek nem minősülő – ingatlan gazdaságátadási adásvételi szerződéssel történő átruházásából származó jövedelemre az Szja törvény 59-62. §-aiban előírt szabályokat kell alkalmazni. Ezek fontos eleme az, hogy ha a gazdaságátadó az ingatlant, vagyoni értékű jogot a gazdaságátadási szerződés megkötése előtt több mint 5 évvel szerezte, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme és így nem kell adóznia sem. Ez az „ötéves szabály” érvényes a termőföldre is, amennyiben az adómentességnek a gazdaságátvevő személyére előírt feltételei nem teljesülnek, azaz az Szja tv. 1. számú mellékelte 9.5 pontjai alapján a jövedelem nem lehetne adómentes, de a termőföldet az átruházást megelőzően, legalább 5 évvel korábban szerezte meg az átadó.
Az ingó eszközök gazdaságátadási adásvételi szerződéssel történő átruházása esetén, az ebből származó jövedelem adózására az Szja tv. 58. §-ában előírtak érvényesek.
Ennek megfelelően, az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt: a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; az értéknövelő beruházásokat; az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
(Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték; örökléssel, ajándékozással szerzett vagyon esetében a fizetett illeték alapja és a megfizetett illeték).
Amennyiben a megszerzésre fordított összeg a fentiek szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.

Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét.
Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg –, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.
Gazdaságátadási tartási és életjáradéki szerződés esetében a tartás vagy járadékfolyósítás ellenében való átruházásról van szó, az abból származó jövedelemre az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.1. pontjában rögzítettek – a gazdaságátadóra is kiterjedően – az irányadóak.
Ennek alapján adómentes a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték. Ez azt is jelenti, hogy a gazdaságátvevő által teljesített természetbeni tarás, illetve a fizetett járadék a gazdaságátadónál adómentes bevétel.

Fontos figyelemmel lenni arra is, hogy az őstermelőnek a gazdaságátadási szerződés alapján, annak hatósági jóváhagyását követően megszűnik az őstermelői tevékenysége, jogállása.

Ha az őstermelő családi gazdaság tagja volt – a családi őstermelői tevékenységet folytató tagok külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek –, és a családi gazdaságból év közben, a gazdaságátadási szerződés megkötése miatt kilép, akkor e tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kilépés időpontjáig megszerzett bevételt (és tételes költségelszámolás esetén a költségeket is) fel kell osztani az addig közös tevékenységet folytató családtagok között. Ettől eltérő módon megállapodhatnak a tagok a kilépést megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról.
Az, hogy a gazdaság átadása miatt az őstermelői tevékenysége megszűnik az átadónak, az a gazdaságátadási ajándékozási szerződés kapcsán is fontos. Önmagában, az ajándékozás  esetében az átvevő ingyenes szerzéséről van szó, azaz a gazdaságtáadónál nem keletkezik bevétel, jövedelem.
Ugyanakkor, ha a magánszemély az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységből származó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania az Szja tv. 2. számú melléklet II. pontja szerint.

Ennek megfelelően, a tevékenység megszüntetésének évében bevételnek minősül:

  1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 200 ezer forintot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;
  2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt – ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték – akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg –, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta, azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni;
  3. az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre álló, a megszüntetésről beadott adóbevallást követően befolyt összeg december 31-i időponttal.

Az adóbevallás benyújtását megelőzően felmerülő költségeket is így kell figyelembe venni, ezért az is a megszűnés évének költségei.

Az adóbevallás benyújtását követően az őstermelői tevékenységgel összefüggésben befolyó bevétellel összefüggésben, az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelem meghatározására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a bevételből levonható a korábbi őstermelői tevékenységgel kapcsolatosan a tárgyévben felmerült és még el nem számolt költség. Amennyiben az utólagosan felmerült költség összege meghaladja, az utóbb megszerzett bevételt, akkor a kiadásnak e részét a tevékenység megszüntetése évéről készített adóbevallás önellenőrzésével lehet érvényesíteni.

A gazdaságátadási szerződések áfa szabályai

A gazdaságátadási szerződéseket érintő áfa kapcsán az Áfatörvény 17. § (3) bekezdése k) pontjából kell kiindulnunk, amely szerint nem minősül áfa köteles értékesítésnek, szolgáltatásnak az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény szerinti gazdaságátadási szerződés alapján megvalósuló gazdaságátadás, feltéve, hogy az az Áfatörvény 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.

Ez a gazdaságátadási szerződések valamennyi típusára igaz. Ugyanakkor, ezt a szabályt nem lehet automatikusan alkalmazni,  a gazdaságátvevőnek és a gazdaságátadás ügyletnek az áfa alóli mentesítéshez a következő további feltételeknek is meg kell felelnie:
a) A gazdaságátvevőnek a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie. (Ez a kritérium biztosan teljesül, mert gazdaságátvevő csak őstermelő, vagy egyéni vállalkozó lehet.)
b) A gazdaságátvevőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a
szerzéshez és a szerzett vagyonhoz – tehát a gazdasághoz és elemeihez – fűződő, az áfatörvényben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik, a gazdaságátadó Áfatörvény 18. § (2) bekezdése
h) pontjában írt egyetemleges felelőssége mellett. E feltétel teljesülésének elengedhetetlen igazolása a gazdaságátvevőtől kapott nyilatkozat, az átruházás, azaz a szerződéskötés
időpontjában. (Ezt a nyilatkozatot bele kell foglalni a gazdaságátadási szerződésbe.)

E nyilatkozat hiányában a gazdaságátadást az áfa alól mentesítő szabály nem alkalmazható, azaz ilyen esetben áfa köteles értékesítésként kell kezelni a gazdaságátadási
szerződést, valamennyi formájában.

Megjegyzendő, hogy az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény szerinti jogutódlási szabályozás szűkebb körű, mint amit az áfatörvény e nyilatkozat kapcsán elvár, így ajánlatos ebben a vonatkozásban is jogászt bevonni a szerződés e részének szövegezésekor is.]

További feltétele az áfa-mentességnek az áfatörvény szerint, hogy sem a szerzéskor, sem
azt követően a gazdaságátvevőnek nincs olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az előbb említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. (Ez a feltétel is teljesül, az őstermelői vagy egyéni vállalkozói jogállásból következően.)

A gazdaságátadót a gazdaságátadási szerződést követően, az elévülési időn belül a gazdaságágvevővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon, az áfatörvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az átadott gazdasághoz, azok elemeihez fűződően a gazdaságátadási szerződésig bezárólag keletkeztek. [Áfatv. 18. § (2) bekezdése h) pont]. teljesítéséért. Az említett egyetemleges felelősség a gazdaságátadási szerződés megkötéséig fennálló kötelezettségekre vonatkozik.

Összegezve: ha az Áfatörvény 17-18. §-ában írt feltételek teljesülnek, akkor a gazdaságátadási szerződés tárgyát képező, egyébként áfa köteles körbe tartozó gazdaság-elemek, eszközök, gépek átruházása után a gazdaságátadónak nem kell áfát felszámítania. A gazdaságátvevőnél
pedig ebből következően, nem keletkezik levonható áfa.

Illetékkötelezettségek az átvevőnél

Az átvevőnél merülnek fel az illetékkötelezettségek, a gazdaságátadást, pontosabban az ehhez a 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet szerint kapott támogatást érintően,

Az Illetéktörvény alábbi mentességi rendelkezések érvényesülnek:
Mentes az ajándékozási illeték alól:

  • termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése, és annak megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés [Itv. 17.§ (1) bekezdése h.) pont].
  • az egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő földműves által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó – ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése [Itv. 17.§ (1) bekezdése q) pont]

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  • az egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő földműves által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó – ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése; [Itv. 26.§ (1) bekezdése s) pont]
  • A termőföld tulajdonjogának gazdaságátadási adásvételi szerződés keretében történő megszerzésére irányadó az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja, amely szerint termőföld ajándékozása csak közeli hozzátartozók között lehetséges, amely az általános illetékszabályok szerint egyébként is illetékmentes. Az egyéb ingatlanok, és gépjárművek közeli hozzátartozói körön kívül is ajándékozhatóak. Az Itv. általános szabályainak figyelembevételével kell az illetékkötelezettséget megállapítani.