Gazdaságátadás nyertes pályázatot követően

Az őstermelők családi gazdaságával (ÖCSG) összefüggő gazdaságátadás során célszerű elkülöníteni egymástól az ÖCSG mint sajátos együttműködési forma működését, az ÖCSG tagjainak adóalanyiságát, valamint a gazdaságátadási szerződés alapján bekövetkező vagyonátszállást.

Az ÖCSG jogállása és adóalanyisága

Az ÖCSG nem önálló jogi személy és nem a tagjaitól elkülönült gazdasági társaság. Az ÖCSG az őstermelői tevékenység közös végzésére létrehozott, a mezőgazdasági őstermelőről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csgtv.) által szabályozott együttműködési forma.
Ennek megfelelően adózási szempontból sem abból kell kiindulni, hogy az ÖCSG önálló adózó lenne. Az őstermelői tevékenységet az ÖCSG tagjai természetes személyként végzik, és a személyi jövedelemadó szempontjából is a tagok adókötelezettségét kell megállapítani az Szja tv. ÖCSG-re vonatkozó különös szabályainak figyelembevételével.
Az ÖCSG tehát nem tekinthető olyan önálló vagyontömegnek sem, amely a gazdaságátadás során egyik személyről a másikra egészében „jogutódlással” átszállna. A gazdaságátadás tárgya a gazdaságátadó személy gazdasága, illetve az ahhoz tartozó, a gazdaságátadási szerződésben meghatározott vagyonelemek, jogok és kötelezettségek.

Az ÖCSG képviselete és a képviselő személyének megváltozása

Az ÖCSG tagjai az ÖCSG alapításakor írásbeli szerződést kötnek, és maguk közül képviselőt választanak.
Az ÖCSG-vel kapcsolatos nyilvántartást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezeti az őstermelői nyilvántartás keretében. Ennek megfelelően az ÖCSG képviselőjének személyében bekövetkező változást is a NAK felé kell bejelenteni és a nyilvántartásban átvezetni.
A gazdaságátadás előkészítése során ezért külön ellenőrizendő, hogy ki az ÖCSG jelenleg nyilvántartott képviselője, illetve a gazdaságátadó őstermelői tevékenységének megszűnése vagy az ÖCSG-ből történő kilépése érinti-e a képviselő személyét.
Ha a gazdaságátadó egyben az ÖCSG képviselője is, a gazdaságátadás mellett az ÖCSG képviseletének rendezése is szükséges. Ha viszont a gazdaságátvevő már jelenleg is az ÖCSG képviselője, ilyen képviselőváltásra természetesen nincs szükség.

A gazdaságátadás időpontja

A gazdaságátadás időpontjának meghatározása adózási és nyilvántartási szempontból egyaránt lényeges.
A gazdaságátadásról szóló 2021. évi CXLIII. törvény abból indul ki, hogy a gazdaságot alkotó vagyonelemek tulajdonjoga egy meghatározott időpontban száll át a gazdaságátvevőre.
A törvény 3. § (7) bekezdése alapján a gazdaság valamennyi vagyonelemének tulajdonjoga egy adott naptári napon száll át a gazdaságátvevőre; ez minősül a gazdaság átruházása időpontjának.
Ha a gazdaságátadás ingatlan tulajdonjogának átruházását is magában foglalja, az ingatlan-nyilvántartási szabályokra is figyelemmel kell lenni. Ha nincs ilyen ingatlan-tulajdonátruházás, az átszállás időpontját a szerződésben kell megfelelően meghatározni a törvény rendelkezéseinek megfelelően.
Ebből következően a gazdaságátadás főszabály szerint nem több, egymástól független időpontban történő eszközátadásként, hanem egy jogilag meghatározható gazdaságátruházási időponthoz kapcsolódó ügyletként kezelendő.
Ez az időpont a nyilvántartások szempontjából is alapvető jelentőségű: főszabály szerint ettől kell elhatárolni, hogy mely gazdasági események, bevételek és költségek kapcsolódnak még az átadó, illetve már az átvevő gazdasági tevékenységéhez.

Hogyan dokumentálandó a gazdaság átvétele a gazdaságátvevőnél?

Mivel a gazdaságátvevő mezőgazdasági őstermelő, nem a számviteli törvény szerinti kettős könyvviteli „jogutódlásról” van szó. Az átvett gazdaság elemeit az őstermelő által alkalmazandó adózási és nyilvántartási szabályoknak megfelelően kell megjeleníteni.
Ennek elsődleges dokumentuma maga a jóváhagyott gazdaságátadási szerződés, amelyhez célszerű részletes átadás-átvételi leltárt is kapcsolni.

A leltárnak indokolt tételesen tartalmaznia különösen:

• az ingatlanokat;
• gépeket, berendezéseket és járműveket;
• tenyész- és egyéb állatállományt;
• készleteket és terményeket;
• a folyamatban lévő termeléshez kapcsolódó tételeket;
• vagyoni értékű jogokat;
• a gazdasághoz kapcsolódó szerződéseket;
• támogatási jogosultságokat és támogatási jogviszonyokat;
• az átszálló követeléseket, kötelezettségeket és egyéb jogokat.

A leltárban célszerű feltüntetni az egyes vagyonelemek azonosításához szükséges adatokat, a szerződés szerinti értéküket, valamint azt is, hogy milyen jogcímen kerülnek az átvevőhöz.
Ez különösen azért fontos, mert az átvevő későbbi adózása – például az értékcsökkenési leírás, a készletek későbbi értékesítésének kezelése vagy egy eszköz későbbi elidegenítése – szempontjából igazolhatónak kell lennie annak, milyen jogcímen, mikor és milyen értéken került hozzá az adott vagyonelem.

Külön vizsgálandó a folyamatban lévő termelés

A gazdaságátadás egyik különösen fontos kérdése az átadás időpontjában már elvetett, illetve lábon álló növényállomány és az ahhoz kapcsolódó ráfordítások kezelése.
E körben nem célszerű automatikusan abból kiindulni, hogy minden ilyen tétel önállóan értékesíthető vagy a gazdaságátadástól elkülöníthető. Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy az adott vagyonelem, illetve termelési folyamat a gazdaságátadási törvény szerinti gazdaság részének minősül-e, és ezért szükségszerűen a gazdaságátadás körében kell-e kezelni.
Ennek jelentősége nem csupán polgári jogi, hanem adózási is. Ha például a gazdaságátadó viselte a vetés és a termesztés addigi költségeit, de a termést már a gazdaságátvevő takarítja be és értékesíti, megfelelő dokumentáció szükséges ahhoz, hogy az átadó és az átvevő bevételei és költségei egymástól egyértelműen elhatárolhatók legyenek.

Az ÖCSG és a gazdaságátadás egymáshoz való viszonya

A fentiekből következően a gazdaságátadásnál három szintet célszerű elkülöníteni:
1. Gazdaságátadó: a gazdaságátadási törvény szerinti gazdaságátadó természetes személy, akinek gazdasága és annak meghatározott elemei átadásra kerülnek.

2. Gazdaságátvevő: az a természetes személy, aki a gazdaságot a gazdaságátadási szerződés alapján megszerzi, és annak elemeit saját őstermelői tevékenységének keretében veszi át.

3. ÖCSG: az az együttműködési keret, amelyben az átvevő – a többi taggal együtt – őstermelői tevékenységét folytathatja. Az ÖCSG önmagában nem válik a gazdaság tulajdonosává és nem az ÖCSG „veszi át” a gazdaságot.

Ezért a gazdaságátadást elsődlegesen az átadó és az átvevő személyének szintjén kell dokumentálni, majd ezt követően kell az ÖCSG nyilvántartási és elszámolási rendszerében megfelelően leképezni.

Összegzés

A gazdaságátadás során tehát nem az ÖCSG-ben történik jogutódlás. A gazdaság az átadó őstermelőtől kerül a gazdaságátvevőhöz a gazdaságátadási szerződés és a 2021. évi CXLIII. törvény szabályai szerint.
Az ÖCSG ettől elkülönülő együttműködési forma. Ha a gazdaságátadás következtében változik az ÖCSG képviselője vagy tagsága, a változást az őstermelői nyilvántartásban, a NAK felé is rendezni kell.
A gazdaságátvevő oldalán pedig különösen fontos a gazdaság átvételének tételes és értékadatokat is tartalmazó dokumentálása, mert ez teremti meg az átvevő későbbi adózási és nyilvántartási elszámolásának bizonylati alapját.
A konkrét gazdaságátadási szerződés elkészítésekor ezért indokolt külön átadás-átvételi leltárban rendezni valamennyi átadott vagyonelemet, és különös figyelmet fordítani a készletekre, a lábon álló terményre, a folyamatban lévő termelésre, valamint az ezekhez kapcsolódó, az átadás időpontjáig felmerült költségekre.