Problémás lehet a haszonbérleti díj készpénzben fizetése?

Sinka Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2024.02.26

Olvasási idő: 5 perc


A törvényi szabályozás értelmében a haszonbért, főszabály szerint, banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni. Aki készpénzben fizette ki a haszonbérleti díjat, annak mi a jogkövetkezménye a bérleti díj elszámolhatósága vonatkozásában? El lehet-e számolni költségként a készpénzben kifizetett bérleti díjat?

Demó

A hivatkozott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a haszonbért banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

A kérdés jogi háttere

A hivatkozott paragrafus (4) bekezdése sorolja fel azokat az esetköröket – az előzőek alóli kivételként –, amikor a díj fizetése a fentiektől eltérő módon is jogszerűen történhet, a díj természetben történő fizetésére vonatkozó megegyezésen túl:
a) abban az esetben, ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld vagy földek térmértékének összege nem éri el az 1 hektárt;
b) hozzátartozók közötti haszonbérlet esetén;
c) tanya haszonbérletére irányuló jogügylet esetén;
d) abban az esetben, ha a haszonbérlő legalább 25%-ban a bérbeadó tulajdonában vagy a bérbeadó közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet; vagy
e) abban az esetben, ha a haszonbérlő olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a bérbeadó tag.

 
 

Ha a kérdésben vázolt eset nem sorolható e kivételek közé, és a vonatkozó szerződés nem tartalmazza a készpénzfizetés kizárását, akkor annak, vagy hosszabbításának hatósági jóváhagyása során a mezőgazdasági igazgatási szerv e hiba miatt megtagadhatta a szerződés jóváhagyását. Ezzel pedig előállhat olyan helyzet is, hogy az eddigi haszonbérlő nemcsak a földhasználati jogosultságát veszíti el, de volt haszonbérlői előhaszonbérleti státuszát is.
Ha a szerződést jóváhagyta a hatóság, akkor feltehetőleg „csak” a fizetés lebonyolításával van gond, ami egyben a szerződésben foglaltak megszegését is jelenti.

Ezen túlmenően, a hatályos szabályozás tükrében – a fizetés szabályba ütköző módja miatt – nem bizonyítható a kifizetett összeg valódisága sem.

Lényegében a szerződés szabálytalansága, vagy az abban foglaltak be nem tartása miatt egy semmis szerződésről és így fiktív ügyletről van szó, amely alapján költséget elszámolni nem lehet.

Amennyiben a bérbeadó magánszemély, akkor a termőföld bérbeadásából származó jövedelme az Szja tv. szerinti feltételek betartásával adómentes lehet. Viszont e feltételeknek alapeleme a szerződés, ami viszont, ha semmisnek minősülhet, nem támaszthatja alá az adómentességet – például a szerződés legalább 5 éves időtartamát – sem (Szja tv. 1. számú melléklet 9,4 pont és alpontjai).

A kérdés adózási vonzatai

Noha, abban az esetben, ha a bérlő kifizetőnek minősül az Art. fogalmai szerint, a bérbeadó magánszemély és a jövedelem adómentességének feltételei nem teljesülnek, akkor adóelőleget kell levonnia a kifizetőnek a bérleti díjból, erről a magánszemélynek igazolást is kell adnia, mindez csak azt dokumentálja, hogy a készpénzes kifizetésnek megfelelő összegű adóelőleg levonására került sor. Ez egyéb esetben – például egy lakás bérlete esetében – rendben is lenne.

A 2022-ben életbe lépett jogszabály-módosításnak azonban az volt a célja (alapvetően a bérlők adóellenőrzésével), hogy a bérleti díjak kiegyenlítése nyomon követhetőbbé válhat, hiszen a fizetésről banki vagy postai bizonylatot kell felmutatni, amely alapján az is ellenőrizhető, hogy az összeg megfelel-e a szerződésben rögzítetteknek vagy sem, illetve nem minősül-e irreálisnak, amikor is aránytalanság címén megtagadják a benyújtott földhaszonbérleti szerződések jóváhagyását. A készpénzfizetés éppen ennek elkendőzésére, a szerződés szerinti és a ténylegesen fizetett összeg eltérésére adott lehetőséget. Továbbá, az aránytalanságok elleni intézkedések határt szabhatnak olyan trükközéseknek is, amikor egyesek irreálian nagy haszonbérleti díjak kifizetésével igyekeznek mezőgazdasági cégekből „kimenteni” pénzeket.

Első lépésként azt javasoljuk, hogy vizsgáltassák felül a szerződést jogásszal, kitérve arra is, hogy az előzőekben felsorolt kivételek valamelyikének esetleg megfelel-e a bérlő és a bérbeadó közötti jogviszony.

Ha nem felel meg, akkor célszerű a készpénzben kifizetett bérleti díjat „visszavenni” és azt átutalással kifizetni ismét.

Ez a felek adózási és könyvviteli módjától (Szja, Tao vagy Kiva törvény hatálya alatt adóznak-e vagy alanyai a számviteli törvénynek) függő feladatokat ad az esetleg szükséges önellenőrzéseket érintően.