Kezdő őstermelő adózása és közterhei

A személyi jövedelemadózást érintően fontos kérdés, hogy a törvény keretei között lehetséges adózási módok – tételes költségelszámolás, az egyéni vállalkozók és őstermelők átalányadózása, az önálló tevékenységet folytatók 10 százalékos „diktált” költségátalánya – közül melyiket választotta. Az utóbbi két módozat esetében nincs szükség a költségek számlákkal, egyéb bizonylatokkal való igazolására.

Feltételezzük, hogy átalányadózást választja, mivel a törvény ezt tekinti fő szabálynak. A jövedelemszámítás szempontjából ugyanis az őstermelő átalányadózónak számít, ha annak törvényi feltételei fennállnak (ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagjait is). Ehelyett az őstermelő választhatja, hogy jövedelmét az adóévben tételes költségelszámolással vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával számítja ki, erről azonban nyilatkoznia kell
A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg. (Ez 2023-ban 27 840 000 forintot jelent.)

Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.

Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, azaz 2023-ban az 1 392 000 forintot meg nem haladó része. Ez a szabály jövedelemből a bevételre átszámolva azt jelenti, hogy az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek az éves minimálbér ötszörösét, azaz 13 920 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.

Az őstermelőnek negyedévente kell megállapítania az adóelőleg-alapját. Addig azonban, amíg adóelőleg-alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben nem több, mint az éves minimálbér fele, nem kell adóelőleget megállapítania, befizetnie.

Ha az őstermelői bevétel ezt az értékhatárt meghaladta, akkor az adóelőleget csak a felettes rész után kell megfizetni (az adó mértéke 15 százalék).

Továbbá, az adóelőleget a magánszemélynek mindaddig nem kell megfizetnie, amíg a fizetendő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Az összevont adóalap csökkenthető – a törvényi feltételek teljesülésekor – az Szja tv. szerinti kedvezményekkel, így például, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével.

A tételes költségelszámolásra és a bevétel 10 százalékát költségnek tekintő adó-megállapítási módok esetében is igaz, hogy mentes az adózás alól az éves minimálbér felét, azaz 2023-ban az 1 392 000 forintot meg nem haladó része.
Tételes költségelszámolás választásakor az őstermelői bevételből levonhatók a bevételt csökkentő kedvezmények, valamint a tevékenységgel összefüggésben felmerült, igazolt, elszámolható költségek, ideértve az értékcsökkenési leírást is.
A mezőgazdasági őstermelő költségeit az Szja tv. 3. számú mellékletében foglaltak szerint érvényesítheti bevételével szemben. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.
A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a megállapított adót tovább csökkentheti az őstermelői adókedvezmény összegével.

Biztosítási jogviszony

Biztosított a mezőgazdasági őstermelő (azaz járulékot kell fizetnie), kivéve

• az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,
• az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási, vállalkozási szerződés alapján munkát végző, választott tisztségviselő – biztosítottat,
• a saját jogú nyugdíjast, illetve azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg (213 440 forint, illetve 245 456 forint) után fizeti meg a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozhat magasabb járulékalap választásáról.

A mezőgazdasági őstermelőt – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a saját maga után évente terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér, amely 2023. január 1-jétől 2023. november 30-ig 232 000 forint, 2023. december 1-jétől pedig 266 800 forint. Ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege után köteles megfizetni. Az éves minimálbér felét, azaz 1 392 000 forintot az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. E körbe tartozik az a biztosított őstermelő is, aki a tárgyévet megelőző évben – támogatásoktól eltekintve – nem szerzett őstermelői bevételt, így járulékalap hiányában járulékfizetésre nem kötelezett. Ettől függetlenül szociális hozzájárulási adókötelezettsége fennáll, ha az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele az adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt, azaz 1 392 000 forintot az adóévben meghaladja.

Az átalányadózást választó, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér, azaz 2023. január 1-jétől 2023. november 30-ig 232 000 forint, 2023. december 1-jétől 266 800 forint, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Az éves minimálbér ötszörösét, azaz 13 920 000 forintot az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Iparűzési adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szerinti, iparűzési adó fogalmi rendszerében a mezőgazdasági őstermelő vállalkozónak minősül, vagyis alanya az iparűzési adónak [Htv. 52. § 26. pont b) alpont] feltéve, hogy a tárgyévi őstermelésből származó bevétele az éves minimálbér felét meghaladja, ellenkező esetben mentesül az iparűzésiadó-kötelezettség alól.

Ez az értékhatár 2023-ban 1 392 000 forint (évközi tevékenységkezdés esetén nem kell a bevételi értékeket arányosítani).
Az őstermelőknek megállapíthatják az iparűzésiadó-alapjukat az általános módszerrel: az értékesítés nettó árbevételét csökkentik az alábbi igazolt költségek:

• anyagköltség,
• alvállalkozói teljesítések költsége,
• eladott áruk beszerzési értéke,
• közvetített szolgáltatások értéke,
  • alap és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége (ez nem jellemző az őstermelőkre). 2023. január 1-jétől új szabályok léptek életbe az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítására. Ennek értelmében, ha az adóévben a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, élhet a tételes összegű adóalap-megállapítás lehetőségével. Az, aki a tevékenységét év közben kezdi meg, a 25 millió forintos összeghatárt napi arányosítással veheti csak figyelembe. E módszer alapján az adóalap önkormányzatonként:
  • 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot nem haladja meg,
  • 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
  • 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot nem haladja meg.