Mezőgazdasági cégcsoport csoportos adóalanyisága

Az új felállás szerint az anyavállaltnak a részesedése 30%, a fennmaradó 70% a korábbi tulajdonok gyermekeié lett. Tehát az új tulajdonosi szerkezet 70% magánszemély (a tényleges tulajdonosok családtagja) 30% anyavállalat. Maradhat-e ez az 5 cég a csoportos áfa, illetve a CSOPTA-ban? A cégnek kell e kiléptetni a csoportból a cégeket, vagy a NAV határozattal szünteti meg csoportos tagságukat?

Ahogyan arra kérdésben utaltak, a csoportos társaságiadó-alany létrehozásának feltétele – egyebek mellett – az, hogy a csoporttagok között olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő, közvetlen vagy közvetett többségi befolyás álljon fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik (közvetett befolyás esetén a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik).
Ennél a feltételnél a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. § 23. c) pontja szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint közeli hozzátartozó a az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek is, de az anyavállalat és a szóban forgó öt társaság között mégsem áll fenn a csoportos társasági adóalanyiság feltételeként szabott „mértékű” kapcsolt viszony. Ugyanis a Tao tv. vonatkozó kitétele szerint, közvetett befolyás esetén a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik. A kérdés szerinti esetben „csak” 70 százalékról beszélhetünk.

A tag csoporttagsága megszűnik, ha

• a csoporttag már nem felel meg az összes feltételnek;
• a csoporttag adókötelezettsége megszűnik, mert például kikerül a TAO törvény hatálya alól;
• maga a csoportos társasági adóalany szűnik meg.

A csoportos társasági adóalany megszűnik, ha

• a csoporttagok száma kettő alá csökken;
• valamennyi csoporttag jogutód nélkül megszűnik;
• a csoportképviselő a képviseletet nem vállalja, és az új képviselő kijelölése és bejelentése nem történik meg.

Jelen esetben a hivatkozott társaságok nem felelnek meg a feltételeknek, de maga a csoportos társasági adóalany (a további 6 tagot érintően) igen, így további működésének nincs a taok létszámához kapcsolódó akadálya. Ahogyan a csatlakozáshoz, úgy a kilépéshez is szükség van adóhatósági engedélyre.

Jelen esetben a 23T118 jelű bejelentő lap (és annak 28. számú pótlapja) szolgál a csoport tagjai körében bekövetkezett változás bejelentésére. Az érintett társaságok csoporttagsága megszűnésének napja főszabály szerint az adott esemény bekövetkezésének a napja. Amennyiben ez nem az üzleti év utolsó napja, akkor a megszűnés napjának egy korábbi időpontot kell figyelembe venni. Ez a korábbi időpont a megszűnési ok bekövetkeztének napját magába foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha ezen a napon a csoportos társasági adóalany nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, mintha a csoportos társasági adóalanyiság létre se jött volna (például, ha 2023. év közben kiesik egy tag a csoportból, akkor úgy kell tekinteni, hogy már 2022. december 31-vel megszűnt a csoporttagsága).