Rokkantnyugdíjas őstermelő adókötelezettsége

Társadalombiztosítási szempontból a kiegészítő tevékenységűnek minősülő őstermelő mentesül a járulékfizetés alól. A mezőgazdasági őstermelőt abban az esetben lehet kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, amennyiben öregségi nyugdíjas vagy betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és özvegyi nyugdíjban részesül.

A rokkantsági ellátás nem tartozik a saját jogú nyugellátás kategóriájába, így az ebben részesülő őstermelő biztosítási kötelezettsége továbbra is fennáll, az általános szabályok szerint. 

Ugyanez a helyzet akkor is, ha az érintett betöltötte ugyan a nyugdíjkorhatárt, de – mivel az előnyösebb a számára – továbbra is rokkantsági ellátásban részesül – biztosítási és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ha nem ez a helyzet, hanem – bár „régi” és köznyelvi kifejezéssel élve: leszázalékolták, de elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, ezért – öregségi nyugellátásban részesül, akkor biztosítási (és így járulékfizetési) kötelezettsége őstermelői tevékenysége kapcsán nincs.

 A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2024-ben az 1 600 800 forintot.  Ha a bevétel ezt meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni. Ha az őstermelő bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor azt nem kell bevallania.

Az éves minimálbér felét, azaz 2024-ben az 1 600 800 forintot az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező őstermelőnek akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, ha egyébkén járulékfizetésre kötelezett, vagyis biztosított (tehát nem saját jogú nyugdíjas, hanem „csak” rokkantsági ellátásban részesül. mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett. (Kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.)

Viszont a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnie kell, ennek alapja, ha az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka.

A Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak (öregségi nyugdíjas) minősülő mezőgazdasági őstermelő összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme mentes a szociális hozzájárulási adó alól.

Ha az őstermelői tevékenységéből éves szinten elért bevétel nem lépte túl az éves minimálbér összegének felét, személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie, ha pedig öregségi nyugdíjban részesül, akkor társadalombiztosítási járulékot sem.
Szja-bevallást sem kell benyújtania, kivéve persze azt az esetet, ha más jogviszonyból, forrásból származó bevétele (például ingó vagy ingatlan vagyon eladása) miatt e kötelezettsége felmerül.

Vonatkozó jogszabályhelyek:
[A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. § (1) bekezdés h) pontja; 41. §;  a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 42. pont; 23. §; a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho. tv.) 5. § (1) bekezdés j) pont].