Uniós pályázatok 2024: így maradhatnak meg a kis cégek

A közvetlen uniós támogatások jelenleg 24 alapban összpontosulnak az Európai Unióban, de ez a szám hamarosan 38-ra fog emelkedni. Az elosztás arányaiban egyharmad-egyharmad-egyharmad arányú: az összes forrásnak az egyharmada érkezik a közös agrárpolitikán keresztül, egyharmada a kohéziós alapok révén, míg a fennmaradó egyharmada közvetlenül az uniós forrásokból származik – mondta Bene Dániel, az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft. (MFOI Advisory) vezető projektmenedzsere a Prega 2024 Precíziós Gazdálkodási konferencián. A 2024-es évben megjelenő pályázatok a kettős célkitűzésen belül összesen négy témakörre oszlanak, melyek közül a szakember az alábbi csoportot mutatta be az eseményen: hármas élelmiszerrendszerek átalakítása, az egészség, a fenntarthatóság és társadalmi befogadás érdekében. Mint hangsúlyozta, ebben a kategóriában összesen 16 felhívást lehet majd elérni, amiknek összesen 164 millió eurós keretösszegét bocsátják rendelkezésre.

A kicsik is labdába rúghatnak

A pályázók köre széles, bármelyik szereplő, legyen az önkormányzat, vállalat vagy más intézmény, részt vehet ezekben. Bár a nagyvállalatok és egyetemek gyakran és sikeresen szerepelnek a pályázatokon, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) esetében ez kevésbé jellemző.

Ennek ellenére az uniós pályázatokban olyan területek is vannak, ahol a kisebb szereplők is eredményesen tudnak részt venni – vélekedett Bene Dániel. Példaként említette a Farm to Folk (termőföldtől az asztalig) stratégiát, ahol a helyi termelőkkel való együttműködés és kisebb volumenű projektek megvalósítása is kiváló lehetőséget nyújthat. Fontos hangsúlyozni, hogy a pályázás egy folyamatos tanulási folyamat, amely egyelőre még távol áll a mezőgazdaságtól. Az élelmiszeripar azonban rendkívül alkalmasnak bizonyul ezen a területen.

Az alapok elérésének módjában jelentős különbségek mutatkoznak. A strukturális kohéziós alapokat és a Közös Agrárpolitikát (KAP) együtt szokták kezelni, ahol mind a pályázatot, mind a döntéseket tagországi szinten hozzák meg.

A közvetlen uniós pályázatok rendszere merőben eltérő. Itt a pályázatokat angol nyelven szükséges elkészíteni és közvetlenül Brüsszelbe beadni. A döntéseket is ott hozzák meg, és a finanszírozás is onnan érkezik.

Mint a szakember fogalmazott, ez egy más típusú folyamat, és sajnos, ha az operatív programok vagy a Közös Agrárpolitika jól működnek, akkor kevesen pályáznak ezekre a forrásokra.

A konzorciumoké a jövő

Új szemlélet szükséges a pályázók részéről. Az egyik legjelentősebb különbség az, hogy gyakorlatilag sosem egyedüli pályázatról beszélünk. Bár vannak olyan pályázatok, ahol önállóan is lehet indulni, a többségükhöz konzorciumban kell csatlakozni. A pályázatok 90 százalékára jellemző, hogy elsőre nem nyer a pályázó. Ez általában a KKV-szektort súlyosan érinti, mivel ők nem hajlandóak befektetni olyan projektekbe, amelyeknek az előkészítése nem garantál sikert.

A konzorciumok hatékony felépítése kiemelten fontos és ebben a folyamatban segít az érintetteknek a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI). Általában az elvárás az, hogy legalább 3-5 partnernek együtt kell pályázniuk. Fontos, hogy olyan konzorciumi partnereket válasszanak, akik már sikeresen pályáztak uniós forrásokra. Ezáltal, ha olyan partnereket vonnak be, akik már részt vettek az Európai Unió hagyományos programjaiban, extra pontokat kaphatnak. Emellett, ha különböző európai országokból is részt vesznek partnerek, még több előnyhöz juthatnak, még akár az EU-n kívülről is.

A megközelítés újszerű, hiszen nagyobb európai célokat kell megvalósítana annak, aki a nyertesek között szeretne lenni. Minden esetben olyan értéket kell létrehozni, amely hasznos az európai közösség számára, és széles körben elérhetővé válik, "open source" jelleggel.

Tenni kell a versenyben maradásért

A pályázók köre rendkívül széles, gyakorlatilag bárki jelentkezhet, legyen az önkormányzat, vállalat vagy más szervezet. A tapasztalat szerint a nagyvállalatok és egyetemek rendkívül gyakran és sikeresen pályáznak, például a Cibusz több pályázattal is részt vesz a Horizon Europe (Horizont Európa, az Európai Unió 2021 és 2027 közötti hétéves kutatási és innovációs keretprogramja) programban. Sajnálatos módon a kis- és középvállalkozások (KKV-k) ritkábban nyúlnak ehhez a lehetőséghez. A fejlesztőiroda képviselőjét elmondása szerint némi aggodalommal tölti el, hogy a körülbelül háromezer élelmiszeripari szereplő közül várhatóan csak annak a 25 százaléka marad meg a versenyben. Pedig úgy vélte, hogy a közvetlen uniós pályázatokon belül olyan területek is előfordulnak, ahol a kisebb szereplők is sikeresen szerepelhetnek. Kiemelte a Farm to Folk stratégiát, amely lehetőséget kínál a helyi termelőkkel való együttműködésre anélkül, hogy nagy ipari méretben kellene gondolkodni. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a pályázatba való belekezdés tartogat kihívásokat, de érdemes kitartani és nem feladni. Ez egy olyan tudás és tapasztalatszerzés, ami bár kissé eltér a hagyományos mezőgazdasági megközelítéstől, mégis értékes lehet az élelmiszeripar számára.

Bene Dániel beszélt arról is, hogy az EU-s Funding and Search nevű platform lehetővé teszi a tematikus keresést az uniós támogatások terén. Az érintettek egyszerűen beírhatnak keresőszavakat vagy mozaikszavakat, és megjelennek a releváns tenderek és uniós támogatási lehetőségek. Ennek segítségével könnyedén megtalálhatják, mire érdemes pályázni, hiszen mindig láthatják a rendelkezésre álló költségvetést és a várható pályázók számát.

Ha egy támogatás kapcsán csak egy jelentkezőt várnak, az azt jelenti, hogy nagy nettó befizető tagországok vállalatának a részvételét várják a nyertesek között.

Közvetlen uniós támogatások: alulmarad a magyar

Az elnökhelyettes szerint az ilyen pályázati folyamatok egyfajta utazásnak tekinthetők, hasonlóan Odüsszeusz kalandjaihoz. Az előkészületek során nemcsak a pályázatra való felkészülés zajlik, hanem egyúttal nemzetközi kapcsolatokat is lehet építeni. A pályázók beszélgethetnek külföldi egyetemek, hasonló tevékenységet folytató cégek illetékeseivel, és megvizsgálhatják, hogyan alkalmazzák a mások által már kipróbált módszereket. Ezáltal felmérik, hogy a javasolt innovációk valóban újításnak számítanak-e az európai térben. Tehát ha valaki végül is nem nyer, akkor is értékes tapasztalatra és kapcsolatokra tehet szert.

A cél az, hogy minél több magyar, legyen az bármelyik régióban élő, Kárpát-medencei vagy bármely más területről jelentkező, képes legyen közvetlen uniós támogatásokhoz jutni. Az arányok alapján sajnálatos módon alulmarad Magyarország. Ez nem csupán a mi problémánk, hanem az egész Közép-Kelet-Európában élő régióra vonatkozik. Ha a lakosság vagy a GDP arányában vizsgáljuk ezt, azt látjuk, hogy alig hozzuk el a nekünk járó összegeket. A KAP-támogatások egyszerűbb lehetőséget kínálnak a termelőknek, és emiatt kevésbé fogékonyak a szereplők arra, hogy ne csak a termelőkkel, hanem másokkal is közösen dolgozzanak és konzorciumokat építsenek. Bár a társadalom még nincs teljesen felkészülve erre az útra, a szakember arra bíztatott mindenkit, hogy merjenek belevágni.