Ki számít helyben lakónak a földforgalmi törvény szerint?
Olvasási idő: 4 perc
A földforgalom szempontjából kulcsfogalomnak számító helyben lakás alapját jelentő életvitelszerű lakáshasználatának fogalmával és igazolásával összefüggésben született új jogszabályi rendelkezés lép hatályba július 1-étől – követve a már korábban kialakított bírói gyakorlatot.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 9. pontja alapján helyben lakó az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.
A Kúria 5/2022. számú jogegységi határozatában foglaltakra is figyelemmel a lakáshasználat életvitelszerűségének fennállása a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően.
A Földforgalmi tv. értelmező rendelkezései viszont 2024. július 1-től kiegészülnek az életvitelszerű lakáshasználat helyének fogalmával.
Az életvitelszerű lakáshasználat helye a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában ellenkező bizonyításig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely (Földforgalmi tv. 5. § 4. pont).
Ez a szabály vonatkozik az életvitelszerű lakáshasználat helyének 2024. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó igazolására is. Fentiekre figyelemmel tehát július 1-től a három éve életvitelszerű lakáshasználat ténye – jegyzői igazolás helyett – a lakcímkártyával igazolható, azonban a törvény lehetőséget biztosít annak bizonyítására, hogy az erre hivatkozó fél életvitelszerű lakáshasználatának helye a jogügylet megkötését megelőző 3 évben nem a lakcímkártyán szereplő tartózkodási hely vagy bejelentett lakóhely volt. A bizonyítás eszközeivel kapcsolatban a törvény nem tartalmaz külön előírást így e tekintetben a szabad bizonyítás elve érvényesül, a lakcímkártyán szereplő címtől eltérő lakáshasználatra bárki hivatkozhat, akinek ennek bizonyítása érdekében áll.
Módosul a gazdasági év fogalma, a jövőben a gazdasági év tárgyév október 16. napjától a következő év október 15. napjáig tartó időszak (Földforgalmi tv. 5. § 8. pont).
A törvény a jövőben szabályozza azt az esetet is, ha az adásvételi szerződésben foglaltak alapján a vevő a kötelezettségvállalás megerősítéseként foglalót fizetett. Ilyen esetben az elfogadó jognyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult köteles a foglaló összegét az eladó javára ügyvédi letétbe vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén közjegyzői bizalmi őrzésbe helyezni és ennek igazolását az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni. Ha az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződésben a vevő helyébe lép, akkor a letétbe helyezett összeget az eladó részére kell megfizetni. Minden más esetben a letétbe helyezett összeg a letevő részére visszajár (Földforgalmi tv. 21/A. §).
