Megbízás tb-kötelezettségei
Olvasási idő: 4 perc
Nyugdíjas őstermelő egyetemi hallgató unokája az ő nevében árulná az általa termesztett gyümölcsökből előállított készítményeket. Megoldható-e ez megbízással, illetve mit jelent ebben az esetben a megfelelő adóoptimalizálás?
Önnek őstermelőként is módjában áll megbízási jogviszonyban – a Ptk. 6:272-6:280. §-aiban részletezettek szerint – foglalkoztatni valakit, adott esetben az unokáját.
A megbízás legfőbb ismertetőjegye, hogy a megbízott egy konkrét feladat elvégzését vállalja, és annak teljesítéséért kapja a megbízási díjat. A megbízási szerződést szóban és írásban egyaránt lehet kötni, de számos szempontból – akár egy későbbi adóellenőrzésre is gondolva – célszerű az írásos formát választani.
A megbízási jogviszony a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közé tartozik, és az ebből származó bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ez azért fontos, mert a megbízott levonhatja a bevételéből a megbízással kapcsolatos költségeit (tételes költségelszámolás; 10 százalékos költséghányad figyelembevétele). A megszerzett jövedelemből minden esetben 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni.
Járulékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, hogy ha létrejön a Tbj. fogalmai szerinti biztosítottság: ha a tevékenységből származó jövedelem eléri a minimálbér (2024-ben 266 800 forint) 30 százalékát (2024-ben: 80 040 forint), illetve naptári napokra annak harmincad részét.
Amennyiben létrejön a biztosítottság, akkor a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett fizetni kell az egészségbiztosítási- és a nyugdíjjárulékot, míg a megbízónak szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik, a T1041-es nyomtatványon pedig be kell jelentenie az érintettet.
Mivel a biztosítás létrejöttét csak kifizetéskor tudjuk megállapítani, ezért a munkaviszonnyal ellentétben itt a bejelentés utólag is lehetséges.
Ha az előzőek szerinti feltételeket vizsgálva, nem jön létre biztosítottság, akkor a megbízási díjból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, de ekkor is fennáll szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége.
A polgári jog ismeri az ingyenes megbízási szerződést is (Ptk. 6:280. §), amikor a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására (díjazás fizetésére) nem köteles, de a megbízott költségeit meg kell térítenie. Erre a megbízási jogviszony általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A tevékenység ingyenes ellátásával összefüggésben természetesen sem biztosítással járó jogviszony, sem bejelentési kötelezettség, sem a közterhek fizetésének kötelezettsége nem merül fel.
Arra fontos figyelni, hogy a szerződésből egyértelműen kitűnjék a megbízás ingyenessége, valamint a megbízott költségeinek térítési módja.
Megjegyzendő még, hogy annak a körülménynek, hogy a megbízott nappali tagozatos egyetemi hallgató, a megbízás esetében nincs jelentősége. Akkor befolyásolná csupán a közteher fizetésére irányadó szabályokat, ha egyéni- vagy társas vállalkozóként tevékenykedne a hallgató.
