Őstermelő adminisztrációs kötelezettségei

Az őstermelő készítményeit szeretné éttermeknek is eladni, ez esetben viszont számlát kellene adnia. Ennek pontosan mi lenne a menete pl. online számlázó program igénybe vétele esetén?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) alapján, a mezőgazdasági őstermelőnek alapnyilvántartást kell vezetnie. Ezek egyike a pénztárkönyv, amelyet Ön is vezet. Mivel az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét, elég, ha a pénztárkönyvnek csak a bevételi rovatát vezeti. Az Szja tv. előírja továbbá úgynevezett részletező nyilvántartások (analitikák) vezetését is. Ezek körét és elvárt adattartalmát a törvény 5. számú melléklete részletezi. Az itt felsoroltak közül természetesen csak azokat kell az adózóknak vezetniük, amelyet érintően esetükben adatok felmerülnek.

A tevékenységének körülményeinek vázlatos ismerete mellett szükség lehet a vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartására, a pénztárkönyvbe ugyanis csak a pénzügyileg már rendezett tételek kerülhetnek.

A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követeléseiről, e követelésekre befolyt összegekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a kibocsátott számlák szerint időrendben a vevő által elismert összegben kell kimutatni.

Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a számla száma és kelte; a vevő neve; a számla végösszege; az ebből felszámított általános forgalmi adó; a kiegyenlítés módja, kelte és összege.A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása

Bár az átalányadózók jövedelmének megállapítása nem a tevékenység érdekében felmerült költségek figyelembevételével történik, de e nyilvántartás egyéb szempontokból is fontos. Így nyomon követhető az eszköz bekerülési értéke és annak értékcsökkenés miatti változása. Ez fontos, ha például eladják azt, és akkor is, ha az átalányadózásról áttérne a tételes költségelszámolásra, mivel az átalányadózás időszakára eső amortizációt elszámoltnak kell tekinteni. A nyilvántartás elvárt adattartalmát az említett melléklet 3. pontja sorolja fel (meglehetősen hosszan).

Selejtezési nyilvántartás

A magánszemély a 200 ezer forintot meg nem haladó készlet selejtezéséről jegyzőkönyv helyett nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: a selejtezés időpontját; a készlet megnevezését; a selejtezés okát; a kiselejtezett készlet mennyiségét és szokásos piaci értékét.

Leltár

A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a fentebb hivatkozott melléklet 13. pontjában részletezett csoportosítás szerint.

Gazdálkodási napló

A felsorolt és az előzőekben említett nyilvántartásokon túlmenően, ha részesült valamilyen agrártámogatásban (például a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett forrásokból), akkor Gazdálkodási Naplót is vezetnie kell.

Ezzel kapcsolatban fontos, hogy a 2023. évi egységes kérelem benyújtási időszakának utolsó napjától – azaz 2023. június 10-től – már új, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett Gazdálkodási Napló nyomtatvány vezetése az elvárás.
A 2023. évi egységes kérelem benyújtási időszakának utolsó napját – vagyis 2023. június 9-ét – megelőző időszakra vonatkozóan a Magyar Államkincstár honlapján közzétett gazdálkodási naplót kell vezetni, a korábbiakban megszokott módon.

A 2023. évre vonatkozó, papír alapon vezetett Gazdálkodási Naplót legkésőbb 2024. január 31-ig a NÉBIH elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén is rögzíteni kell, és be kell nyújtani.
A gazdálkodási napló vezetésének változásával érintett támogatásokhoz kapcsolódó tudnivalók, illetve a módosított kiírások a palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.
(Elkészült a 2023-as Gazdálkodási Napló formanyomtatványa és a kitöltést segítő útmutató is, amelyek a NÉBIH honlapján elérhetőek.

Számlázás esetén

A számlázó programmal kiállított számláról az adatszolgáltatást a NAV felé (Online Számlarendszer) a program automatikusan teljesíti. A számla adatait a pénztárkönyvben és a fentebb említett részletező nyilvántartásban (ha nem készpénzben, az értékesítéssel egyidejűleg fizet a vevő) kell rögzíteni.
A vendéglők kapcsán említett „készítmények” feltételezhetően a saját gazdaságában előállított termények további, saját feldolgozását jelenti. Ez azért fontos, mert e feltételekkel tartozik a tevékenységnek e része a mező-, erdőgazdasági tevékenység kategóriába, azzal a további feltétellel, hogy e tevékenységből származó termékek értékesítése nem lépheti át azokat a területi és mennyiségi értékhatárokat, amelyek a kistermelői élelmiszer-termelés, - előállítás és - értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet (FVM rendelet) 1. számú mellékletében szerepelnek.

A rendelet 40 km távolságban húzza meg azt a területi határt, amelyen belül az őstermelő  kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt elláthat a termékeivel.

Ez a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságon belüli piaci szereplők számára történő értékesítést jelenti.
Ha a felsorolt kritériumok nem teljesülnek együttesen, akkor pedig kiegészítő őstermelői tevékenységről beszélünk. Ez egyrészt azért lényeges, mert ha az őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytatható a kiegészítő őstermelői tevékenység mezőgazdasági őstermelőként.
Másrészt a nem saját gazdaságban előállított, feldolgozott termékek után a termelő nem tarthat igényt kompenzációs felárra, és attól függően, hogy az ilyen értékesítéseire alanyi adómentességet választott-e vagy sem, a számlában áfát ennek megfelelően kell, vagy nem kell feltűntetnie.

Az adózást, könyvelést érintő nyilvántartási kötelezettségen túl, egyéb adminisztrációs, adatszolgáltatási kötelezettsége is felmerülhet, amelyekről a NAK, illetve a területileg illetékes falugazdász tud érdemi tájékoztatást adni.