Őstermelő jogosultsága kompenzációs felár alkalmazására
Olvasási idő: 3 perc
Áfakörbe tartozó fuvarozási tevékenységet folytató egyéni vállalkozó őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Egyéni vállalkozásból származó bevétele meghaladja az őstermelésből származó bevételét. Jogosult lesz-e kompenzációs felárra? A felvetett esetkörben további kérdések is adódnak.
Másik esetben egy Kft. (tevékenység: építőipar) 50% tulajdoni hányaddal rendelkező tagja őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Itt az a kérdés, hogy az őstermelői tevékenysége tekintetében jogosult-e kompenzációs felárra?
Továbbá: Áfakörbe tartozó mezőgazdasági őstermelő az állatok takarmányozása céljából terményt vásárol másik mezőgazdasági őstermelőtől. A vevő őstermelő állíthat-e ki az eladó őstermelő részére felvásárlási jegyet?
Az áfatörvénynek a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó különös szabályait – a további feltételek mellett – akkor alkalmazhatja az őstermelő, ha a mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytatja, ahogyan arra kérdésében Ön is utalt.
E szabályok alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalanynak minősül az az adóalany, akinek (amelynek)
- a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – éves bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, illetve
- az az adóalany, akinek (amelynek) a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – éves bevétele időarányosan meghaladja ugyan az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, azonban a mezőgazdasági tevékenységből származó – kompenzációs felárat is tartalmazó – éves bevétele időarányosan több, mint az egyéb tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – időarányos éves bevétele.
[Áfa tv. 198. § (2) bekezdés].
Amennyiben az 1. kérdés szerinti adózó nem „önkéntes alapon” fizet áfát az egyéni vállalkozói tevékenysége után – azaz nem az alanyi adómentes státusz helyett választva, hanem az arra jogosító értékhatár túllépése miatt –, akkor a fenti két feltétel együttes vizsgálata alapján, nem alkalmazhatja a kompenzációs felárra vonatkozó szabályokat őstermelői minőségében.
A 2. kérdés kapcsán az önálló vállalkozás minősítésnek van kiemelt szerepe
Az adóalany nem minősül önálló vállalkozásnak akkor, ha egy másik vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedése vagy szavazati joga legalább 25 százalék.
Ezt a feltételt – a különleges jogállásra való jogosultság, illetve annak fenntarthatósága szempontjából – július 1-jén kell vizsgálnia. Ha a kérdés szerinti őstermelő eddig élhetett a különleges jogállás választásával, de ez év július 1-jén a társas vállalkozásban meglévő üzletrésze miatt már nem minősül önálló vállalkozásnak, az a tárgyévi különleges jogállását nem érinti, de a következő 2 évben nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.
Ha az érintett a már meglévő tagi jogviszonya mellett döntött az őstermelői tevékenység megkezdéséről, akkor az önálló vállalkozásra vonatkozó feltételt nem teljesíti, így nem választhatja a szóban forgó, speciális jogállást.
Az Áfa tv. 200. §-ában foglaltak szerint, a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény érvényesíthetőségének egyik személyi feltétele, hogy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, akire a kompenzációs felár terhelhető: vagyis nem jogosult maga is a kompenzációs felárra.
Ez a 3. kérdést érintően fontos, amellett, hogy az egyébként a kompenzációs felárra jogosult őstermelő sem járhat el minden esetben a különleges jogállására vonatkozó szabályok szerint. Neki is lehet olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, amellyel összefüggésben kompenzációs felár nem érvényesíthető. Az ilyen ügyletek után – ha nem élt az alanyi adómentesség választásának lehetőségével – az áfatörvény általános szabályai szerint kell az áfa-kötelezettségét teljesítenie.
Így kell eljárnia a kérdés szerinti esetben is, ha a vásárló maga is különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytatóként jár el (vagyis: úgyszintén őstermelő, aki kompenzációs felárra jogosult. Ekkor az őstermelőt – az áfatörvény előírásai szerint – belföldön teljesített ügylettel összefüggésben számla- illetve nyugtadási kötelezettség terheli és az ügylet után – az általa választott adózási módtól függően – áfafizetési kötelezettség is terhelheti.