Termeltetési hitel kamata
Olvasási idő: 6 perc
Egy mezőgazdasági vállalkozás termeltetési szerződés keretében kötelezettséget vállal meghatározott mennyiségű termény termelésére. Az ügylet lezárását követően a termeltető kiszámlázza a termeltetési hitel kamatát. Mi alapján határozható meg a kamat mértéke és milyen számítási módszerrel kell a szerződés lejáratakor kiszámolni a felhalmozódott kamatot?
A szerződés szerint az előfinanszírozás kamatköltségét a termelő viseli. A kamatköltséget a termeltető a végső elszámoláskor, a szerződés meghiúsulásakor számolja ki és a termelőre kiterheli. További felmerülő kérdés, hogy a termeltetési hitel és a kamat számviteli elszámolása (könyvelése) a termelőnél hogyan jelenik meg? A termeltetési hitel kamata áfakörbe tartozó tételként számlázandó?
A termeltetési szerződés a Ptk. 6:255. §-a alapján kötött mezőgazdasági vállalkozási szerződés, amelyben a szerződő felek (termeltető és termelő) tevékenységeiket összehangolják. A megtermelt termény megvásárlási árát általában az aktuális tőzsdei árakhoz kötik a szerződésben.
Amennyiben a termeltető nem pénzt ad, hanem mondjuk vetőmagot, más, a későbbi teljesítésbe beszámító vagyoni előnyt, akkor nem „klasszikus” hitelről beszélünk, hanem a felvásárolni szándékozott termékekhez kapcsolódó előleg fizetéséről, amelynek ez esetben áfa-kötelezettségét az Áfa tv. 59. §-a szabályoz.
A forgóeszközök értékesítését és az ezen eszközök megvásárlására szánt kölcsön nyújtását ez esetben úgy kell tekinteni, mint amelyek az áfa szempontjából egyetlen egységet képező összetett ügyletnek minősülnek, amelyben a kérdéses eszközök értékesítése a főszolgáltatás, tehát az ilyen ügyletek kamata is áfa-köteles bevételnek számít – az Európai Bíróság egy magyar ügy kapcsán hozott ítélete szerint.
Ilyen esetben tehát egy vevő, megrendelő által adott előleget kell (az átvett eszközök piaci értékének megfelelő) a számvitelben is kimutatni.
Ha a termeltető pénzt ad, úgy a szerződés egyéb rendelkezéseitől függ, hogy az előlegnek minősül-e vagy üzleti kölcsönnek.
Ha az előbbiről beszélünk, akkor elszámolását tekintve az előzőek az irányadóak. Ha pedig az utóbbiról van szó, akkor a kamatot nem terheli áfa, mert nem minősül sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatás-nyújtásnak. Könyvelése a 87. számlacsoportban e célra megnyitott számlán történik.
A termeltetői hitelt a 44-47. számlacsoportban megnyitott számlán kell kötelezettségként elszámolnia a termelőnek, a visszafizetését pedig e kötelezettség csökkenéseként kell elszámolni. Mivel a visszafizetés ez esetben termékben (annak piaci árán, illetve a szerződésben esetlegesen előre megállapodott felvásárlási árán) történik, a termeltetővel, mint vevővel fennálló követelést kell e kötelezettséggel összevezetni, a beszámítás szabályai szerint.
A hitel kamata a szerződő felek egyedi megállapodásának függvénye, de ezt befolyásolja
- a referenciakamat,
- a kamatfelár.
Egy hitel esetében a referenciakamat az az irányadó kamatláb, amit a jegybank (Magyar Nemzeti Bank) határoz meg a panelbankok által beadott kamatjegyzések alapján. Ezt tekintik a bankok (és a hitelezők) a mindenkori irányadó kamatlábnak. A leggyakrabban használt referenciakamat a BUBOR, BIRS illetve az állampapírhozam. A hitelek kamatai ezeknek az értékeknek a változásait követik. A kamatfelárat a – a hitelezők számára is irányadó – bankok egyénileg határozzák meg, mértéke eltérő, befolyásolja például az is, hogy a hitel milyen kockázatokkal jár (adósminősítés).
