Ajánlott dokumentum-minták a(z) "Munkaügy" témakörre

Kézbesítési meghatalmazás (új Inytv. szerinti)
Készítette: dr. Závotka Zsolt
Utoljára módosítva: 2026.02.16
Letöltés
Ügyvédi meghatalmazás (új Inytv. szerinti)
Készítette: dr. Závotka Zsolt
Utoljára módosítva: 2026.02.16
Letöltés
Bérmunka szerződés
Készítette: dr. Schmuczer Anita
Utoljára módosítva: 2024.08.19
Letöltés

Cikkek és magyarázatok a(z) "Munkaügy" témakörre

A közúti közlekedés szabályainak átfogó megújítását célzó új KRESZ-tervezet számos ponton érinti a mezőgazdasági szereplőket. A tervezet külön fejezetekben és új szemlélettel nyúl a mezőgazdasági gépek közlekedéséhez is. A módosítások jelentős része nem pusztán szigorítást, hanem egyértelműsítést és jogértelmezési viták lezárását célozza – különösen a traktorok, lassú járművek, mezőgazdasági munkagépek, valamint a földutak és magánutak használata kapcsán.
A 2025. évben és 2026-ban több lépésben is változtak, illetve változnak az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok. Az újdonságok főként a foglalkozás keretében megszerzett bérekre, közteher mértékére, a bejelentés menetére, valamint az idénymunkák jogi meghatározására irányulnak.
Ahogyan azt több írásunkban is jeleztük és elemeztük: többször is változtak és változnak 2025-ben az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. A változásokkal kapcsolatban felmerült kérdések köre ennek megfelelően számos új lehetőséggel egészül ki.
Megszokott, hogy a diákok, elsősorban a felsőoktatásban, tanév közben is dolgoznak a tanulmányaik mellett. Az igazi diákmunka-szezon azonban mégiscsak a közelgő nyári szünidő. Elsőre talán meglepő, de mégis fontos kérdés: milyen kapcsolatban van a diákmunka és a nyugdíj, vagyis mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzésével?
Az alkalmi munkavállalás a bejelentési kötelezettségéhez kapcsolódik az az új szabály, hogy a bejelentés időpontjától függetlenül a közterhet a munkavégzés napján hatályos köztehermértékkel kell teljesíteni.

Kérdések a(z) "Munkaügy" témakörre

Szívességi használat

Amennyiben egy kft. tulajdonosának, magántulajdonban lévő ingatlanát a kft. rendelkezésére bocsájtja és az ingatlan magánszemély tulajdonosa nem kér bérleti díjat, szükséges e szerződést kötni a magánszemély tulajdonos és a cég között?

Megválaszolta: Leipán Tibor könyvvizsgáló, adószakértő, belső ellenőr

Megválaszolva: 2026.03.01.

Ukrán nyugdíjas foglalkoztatása

70 éves nyugdíjast, aki Magyarországon menekültstátusszal rendelkezik, szeretné egy cég néhány órában foglalkoztatni. Nyugdíjasként kell őt foglalkoztatni vagy „rendes” munkavállalóként? 

Megválaszolta: Vasas János munkajogi szakértő

Megválaszolva: 2025.01.27.

Turisztikai idénymunka keretmegállapodás

Mint turisztikai idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozás, van-e lehetőségünk az úgymond állandó munkavállalóinkkal (akiket szezononként többször is felkérünk ugyanolyan jellegű munkára) egyfajta keretmegállapodást/szerződést kötni a munka feltételeinek tisztázása és titoktartási kötelezettség megszabása érdekében? Van ehhez használható bármilyen jogi formátum, vagy a napi bejelentés természetéből adódóan erre nincs lehetőségünk?

Megválaszolta: Vasas János munkajogi szakértő

Megválaszolva: 2024.10.12.

Belföldi üzleti út és kiküldetés nyomán felmerülő kérdések

Magyarországi üzleti út esetén is érvényes a szabályozás, hogy a cég székhelye és a kiküldetés helye közötti távolságot kell alapul venni az elszámoláshoz? Tehát ha valakinek pl. szegedi állandó lakcímről Nyíregyházára kellene utaznia, akkor is a cég budapesti székhelye és a nyíregyházi cím közötti út elszámolható? Lehet-e bejelentett lakcímen kívül más helyről indítani az utazást?

Megválaszolta: Leipán Tibor könyvvizsgáló, adószakértő, belső ellenőr

Megválaszolva: 2024.09.14.

Alkalmi munka létszámkerete

A 2024/1. félévi átlagos statisztikai állományi létszámunk 43,6 fő. 2024/2. félévében ennek 20%-a lehet az alkalmi munkavállalói létszám, az 8,72 fő. 8,7 X 184 vagy 9 X 184 alkalmis napunk lehet. Hogyan kell kerekíteni az átlagos statisztikai állományi létszámot a létszámkeret számításakor?

Megválaszolta: dr. Radics Zsuzsanna jogász, társadalombiztosítási szakértő

Megválaszolva: 2024.07.21.

Egy fő alkalmazása egyszerűsített munkaviszonyban

Mellékállású vállalkozó nem alkalmaz munkaviszonyos munkavállalót, de egy fő egyszerűsített foglalkoztatottat alkalmazna. Lehetséges-e, ha nincs állandó alkalmazottja?

Megválaszolta: Vasas János munkajogi szakértő

Megválaszolva: 2024.05.07.

18 év alatti munkavállaló foglalkoztatása

Amennyiben van egy 17 éves jelentkező, és szeretnénk heti 40 órába foglalkoztatni, mi a teendőnk? Kell egy szülői hozzájárulás, hogy munkát végezhet? A munkaszerződést a szülő vagy a munkavállaló írja alá?

Megválaszolta: Vasas János munkajogi szakértő

Megválaszolva: 2024.05.07.

Munkába járás címén adható költségtérítés helytelenül

Felülvizsgálatra került a munkáltatómnál a munkába járás kifizetése, és megállapították, hogy bizonyos esetekben a megállapított költségtérítés mértéke helytelen (pl. adott dolgozó 20 km elszámolás helyett 54 km-t kap). A kérdésem arra irányulna, hogy ilyen esetben a többlet-kifizetés visszavonható-e, illetve milyen szabályok szerint? Ismereteim szerint a munkavállalónak adott utazási költségtérítés nem minősül munkabérnek, így a munkabérből történő levonás szabályait álláspontom szerint nem alkalmazhatjuk.

Megválaszolta: Vasas János munkajogi szakértő

Megválaszolva: 2024.05.04.

Alkalmi munka több munkáltatónál

Az alkalmi munkavállaló 1 éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztatható. Ez a korlátozás csak adott munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál történő foglalkoztatására vonatkozik? Vagy a munkavállaló utána vállalhat munkát másik cégnél alkalmi munkásként további 90 napra?

Megválaszolta: Vasas János munkajogi szakértő

Megválaszolva: 2024.05.01.

Videók a(z) "Munkaügy" témakörre

Közérthetően az őstermelőkre vonatkozó 2023-as adó és tb szabályok Kérdések és válaszok

Szakmai napunk meghívott előadója, Dr. Nagy Péter (NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság jogi kiemelt referens) nagyívű előadásban foglalta össze az elmúlt évek nagy jelentőségű változásait. A szakértői előadást követően feltett kérdések nagy része, nem meglepő módon, a közterhekre vonatkozott. Különböző jogállású őstermelők érdeklődtek, hogy főállású munkaviszony mellett milyen adók és járulékok terhelik őket, mit kell jelölni az 58-as bevallásban, kell-e előlegeket fizetni; kell-e szocho-t fizetnie a saját jogán nyugdíjas átalányadózó ÖCSG tag őstermelőnek.

Lejátszási idő: 00:21:45

A felvétel dátuma: 2023.06.20.

Megnézem